A film a 60-as, 70-es évek figyelemreméltó varsói neonreklámjait mutatja be: a kommunista időkben az élénk színek és neonfelületek felüdülésként hatottak az unalmas és sötét mindennapokban. De lehetett egyáltalán valamit reklámozni egy olyan rendszerben, ahol a boltok gyakran üresen kongtak, és ahol a termékek és szolgáltatások állami irányítás alatt álltak? Mi különböztette meg a szocialista neonhirdetéseket a vasfüggönyön túli hasonló felületektől?